12 titok Szarvasról, amiket eddig nem tudtál

Szarvas sokak számára a Holt-Körös, az arborétum vagy a Vízi Színház miatt ismert, de mögöttük ennél jóval több apró szarvasi érdekesség és kevésbé ismert történet is megbújik. Ezek azok a „szarvasi titkok”, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a klasszikus útikönyvekben, mégis sokat hozzáadnak ahhoz, ahogyan a városra tekintünk. Van köztük történelmi érdekesség, természeti különlegesség és olyan részlet is, amit sokan talán nap mint nap látnak, mégsem gondolnak bele a hátterébe. Ezekből a szarvasi érdekességekből gyűjtöttünk össze néhányat, hogy kicsit más szemmel is meg lehessen ismerni a várost.

1. Tessedik Sámuel - az akác szószólója

Így nevezték Tessediket, hiszen sokat tett azért, hogy az akác Magyarország egyik legelterjedtebb, erdősítésre és gazdasági hasznosításra alkalmas fafajává váljon.

Szarvason ültetési kísérletekkel segítette az akác terjedését, felismerte, hogy a homokos, gyengébb minőségű talajokon is kiválóan megél. Munkájának köszönhetően az akác gyorsan elterjedt a térségben, és ma is az egyik legjellegzetesebb fafaj az Alföldön.

2. Miért hívják Pepi-kertnek a Szarvasi Arborétumot?

Az arborétumot az olasz származású Bolza Pál alapította 1940-ben. Ő nevezte el Pepi-kertnek nagyapja, Bolza József (Giuseppe – Peppe – azaz Józsi) becenevének emlékére, aki 1885 körül kezdte el a növények betelepítését, akkor még más célból.

3. A Szarvasi Arborétum kísérleti múltja

A Arboretumul Szarvas – avagy Pepi-kert eredetileg (1885 körül) nem díszkertnek készült, hanem növényalkalmazási és kísérleti célokat szolgált. Ezért is olyan különleges a kert növénygyűjteménye. 1943 óta természetvédelmi terület, és ma már Szarvas egyik legnépszerűbb szabadidős programja is.

4. A város meglepően szabályos szerkezetű

Egyik kedvenc szarvasi érdekességem a város utcahálózata. Ha térképen megnézzük feltűnően rendezett, szinte négyzethálós elrendezést követ. Ez nem véletlen: Tessedik Sámuel a város újratelepítése után tudatosan alakította ki így a település szerkezetét.

Emiatt van az az érzésünk, hogy “átláthatóbb” a város, mint sok más alföldi település.

Ez a fajta tervezett szerkezet régen kifejezetten modern szemléletet tükrözött, hiszen nem a spontán növekedés, hanem a tudatos várostervezés határozta meg az alapokat. Ennek köszönhetően a főbb utcák és terek ma is logikusan kapcsolódnak, ami sokkal könnyebbé teszi a tájékozódást.

5. A Szarvasi Vízi Színház különleges elhelyezkedése a Holt-Körösön

A Teatrul de apă din Szarvas helyszíne azért is különleges, mert a Holt-Körös adottságait használja ki: nem utólag “odaépített” látványosság, hanem a vízparti tér természetes része lett a kulturális tér.

6. A Holt-Körös nem természetes folyó

Kevesen tudják, hogy a Szarvasi Holt-Körös nem egy “klasszikus” folyóág, hanem egy levágott kanyarulat, egy lassú vízcserélő rendszer. Nincs egyirányú sodrása, ez adja a különleges, szinte állóvizes jellegét. Ezért ilyen nyugodt, és teljesen más élményt ad, mint egy sodró folyó. Nem véletlen, hogy a szarvasi vízi lehetőségek is egészen más hangulatot képviselnek itt.

A helyi vízszintszabályozás miatt, ha reggelente kimegyünk a nyaraló közvetlen stégjére, látni, hogy aznap épp balra, vagy jobbra csordogál a víz:) Pont ezek az apró, nyugodt vízparti pillanatok adják meg a hely igazi hangulatát.

7. Magyarország egyetlen működő szárazmalma

Magyarország egyetlen működőképes szárazmalma ma is látogatható, így ritka bepillantást enged a múlt technikai megoldásaiba és a régi életformába. A különleges malomszerkezet nem vízzel vagy széllel, hanem emberi erővel működik. A malomról, valamint Szarvas további kulturális értékeiről és látnivalóiról az alábbi cikkben írtunk bővebben.

8. Szent Klára gyógyfürdő története és termálvize

A St Clare Spa már a 19. század végén is működött: gőz- és kádfürdő volt, tehát a helynek hosszú, folyamatosan fejlődő múltja van. A fürdő vizét egy kb. 570 méter mély, saját kútból nyerik, ami azt jelenti, hogy a vízellátása teljesen önálló – ez pedig ritkaságnak számít egy kisvárosi fürdő esetében. Ma pedig már nemcsak helytörténeti érdekesség, hanem a szarvasi pihenés egyik meghatározó része is, amit akár a foglaláskor választható Szarvasi Feltöltődés – Wellness Élménycsomaggal is kényelmesen beépíthetünk a kikapcsolódásba.

9. Működő napóra Szarvas belvárosában

A Petőfi utca elején, egy magas épület falán látható egy napóra, ami nemcsak dísz, hanem egy ténylegesen működő időmérő eszköz is. A napsütéses órákban az árnyéka alapján mutatja a helyi napidőt, vagyis azt az időt, amit a Nap valódi állása határoz meg. Ez azt jelenti, hogy nem a modern, „egységesített” óráink szerint működik, hanem a Nap mozgását követi, ezért egy kicsit mindig a természet ritmusához igazodik.

A napórák régen teljesen hétköznapi eszközök voltak, ma viszont inkább különlegességnek számítanak, ezért is érdekes rábukkanni egyre Szarvas belvárosában. A Fő utca felé sétálva, ha egy kicsit feljebb tekintünk, az ember egy pillanatra visszakerül egy régebbi világba, amikor még nem órákhoz, hanem a természethez igazították a mindennapokat.

10. Zsidó temető Szarvason

A Szarvasi zsidó temető a város kevésbé ismert, de fontos történelmi emlékhelyei közé tartozik. Egy csendes, visszafogott hely, amely a szarvasi zsidó közösség egykori életére és jelenlétére emlékeztet. Bár nem klasszikus turisztikai látványosság, mégis fontos része annak a sokszínű múltnak, ami a várost jellemzi.

11. Romulus és Remus szobor története Szarvas hídjánál

A szarvasi hídon áthaladva az egyik első és legfeltűnőbb látványosság egy csodaszép Romulus és Remus szobor. Sokakban felmerül a kérdés, miért pont ez a mitológiai jelenet fogadja az érkezőket?

A szobor a Bolza kastélyparkhoz tartozik. A Bolzák meghatározó szereplői voltak Szarvas történetének: sokat tettek a város fejlődéséért, az arborétum megalapításáért, a parkosításért és a mai ligetes, fákkal teli környezet kialakításáért is.

A Bolzák olasz származású nemesi család voltak, és feltételezhető, emiatt került ki Romulus és Remus híres szobra a Holt-Körös partjára.

12. Emléktáblák és a Palov család öröksége Szarvason

Ahogy a szarvasi kulturális cikkünkben már említettük, a Palov’s nyaraló a Palov családról kapta a nevét. Nagyapánk, Dr. Palov József a Tessedik Sámuel Múzeum alapítója volt, emléktáblája megtekinthető a Múzeum falán. Palov Sárika néni, ahogy a városban mindenki nevezte, alsó tagozatos pedagógus volt, így gyakorlatilag az egész város lakosságát ő kezdte el tanítani. Lányuk, Dr. Palov Katalin a város egyik legelismertebb belgyógyásza volt, és aktívan részt vett a Szent Klára gyógyfürdő felújításában. Az Ő emléktáblája a Szent Klára gyógyfürdőben látható. Bővebben is írtunk a Palov Család történetéről.

Szarvasi érdekességek– miért érdemes mélyebben felfedezni a várost?

Ezek a szarvasi érdekességek jól mutatják, hogy Szarvas nemcsak a legismertebb látnivalóiban különleges. A város igazi értéke sokszor éppen ezekben a háttérben megbújó részletekben rejlik: a rendezett utcákban, a víz közelségében, a történelmi rétegekben és azokban a helyekben, amelyeket talán elsőre észre sem vesz az ember. Minél többet tudunk róla, annál inkább kirajzolódik, hogy Szarvas nem egy “egyszer megnézős” város, hanem egy olyan hely, amit érdemes lassan, több rétegében felfedezni.

Talán pont ezért működik igazán jól egy vízparti pihenés Szarvason: amikor nem csak „megnézzük” a várost, hanem hagyunk időt arra is, hogy megéljük – akár a Palov’s Vendégház saját stégjén ülve a Körös partján, ahol ezek az apró részletek maguktól összeállnak egy teljes élménnyé.