Sokan nem értik a dolgot, kérdezik nem vagyok-e magányos. Nem, csak egyedül vagyok.
Nem kell alkalmazkodnom senkihez, akkor kelek, alszom, eszem, sétálok, fekszem, meditálok, amikor eszembe jut és én magam készen állok rá. Ritka az ilyen a mai világban.
Ilyenkor döbbenek rá, mennyire hozzámnőtt a telefonom. Ahogy leülök, már nyúlok is utána. Így ház leteszem erre a pár napra, pontosan azért, hogy kifele nézzek, magam elé, és engedjem, hogy cikázzanak a gondolataim.
Itt Szarvason a Palov’s Vendégháznak partján ez a legfantasztikusabb és legkönnyebb dolog. Nincs annál különlegesebb, mint amikor egy vizparti, saját stéges nyaralóban van az ember. Nézem a Holt-Köröst, ahogy mozog a víz, az apró halak gyűrűket formálnak a víz felszínén, a vízitökökön táncolnak a szitakötők. Szemben a túlparton épp egy kócsag tollászkodik, a kiskacsák pedig libasorban úszkálnak anyjuk után, aki hápogva magyarázza a vízi élet rejtelmeit.
Ha kedvem támad, úszok egyet, vagy fogom a SUP-ot, kajakot, és nekivágok a víznek. Vagy ráülök a biciklire, és elindulok felfedező túrákra. Nem viszek fülhallgatót, nem hallgatok zenét, podcastot, egyszerűen csak tudatosan megfigyelem a körülöttem zajló világot és Szarvas csodaszép kulturális látnivalóit.
Mikor néztél utoljára végig egy naplementét? Bámultál bele a saját magad által meggyújtott tűzbe, élveztél egy reggeli kávét csendes víz felett telefon nélkül? Egyik kedvenc módszerem a stégen fekve bámulni az eget, és nézni, hogyan változnak a felhők alakzatai a szemem láttára. Ez az igazi csendes elvonulás élménye.
Van, hogy egy-egy elvonulás részeként egy füstlegyező szertartás is helyet kap. Számomra ez egy különleges módja annak, hogy még inkább elcsendesedjek, magamra figyeljek, és megtisztítsam a körülöttem lévő teret. A saját készítésű füstlegyezőmnek ezért különösen fontos jelentősége van számomra.
Ha téged is megszólítanak az ilyen csendes, elmélyülős rituálék, itt olvashatsz bővebben a füstlegyező szertartás hagyományáról és jelentéséről.
Mielőtt megismertem ezt a szarvasi kis vízparti nyaralót, nehéz volt találnom megfelelő helyet. Mentem volna én erdőbe, kisházba, civilizációtól távol, de megmondom őszintén, egyedül, nőként ezt nem mertem bevállalni. A kibérelhető házak mérete sem mindig ideális: egy tágas 2-3-4 fős szálláshely nem feltétlenül motiváló, amikor az egyedüllét a cél. Ennek a kisháznak apró mérete és kompakt kialakítása is azt sugallja, tökéletesen el lehet tölteni az időt egyedül is, saját magunkkal. A Palov’s Vendégházat csend és béke veszi körül, és egy percig sem jut eszembe félni, még sötétedés után sem, amikor a vízparton, a nyaraló saját stégjén nézem a naplementét. Olyan, mintha egy külön világba csöppennék, pedig a város szívében vagyok. Ezért is ajánlom mindenkinek ezt a kis „ékszerdobozt”, aki biztonságos, nőként is ideális helyet keres az elvonuláshoz Magyarországon.
